Ott kurtították meg leginkább A tanút, ahol Bacsó Péter rendező a legközvetlenebbül utalt a Rajk-perre, de a nézőknek így is az ugrott be. Ez derül ki a csonkítatlan változatból, amely most újabb premierként, a film digitális felújításának tavalyi bemutatója után kerül a mozikba.
A Saul fia az Oscar-jelöléssel és a Golden Globe-díjjal már nem csak a filmes világ figyelmét érdemelte ki. Nemes Jeles László filmje világszerte felkavarta az állóvizet, egyesek félnek megnézni, mások ignorálják, de közben a rangos díjak miatt megint csurig telt termekben vetítik itthon és Amerikában is. Az Oscar-hajrá előtt hazalátogató rendező és a Saul fia történész szakértője, Vági Zoltán mesélt arról, milyen valós történetek inspirálták őket, miért volt nagyon is szimbolikus a százezredik magyar néző, és hogy kell-e félni ettől a filmtől.
Száz éve született Rajk Júlia, aki fél évszázadot küzdött „saját nevéért”, és akinek döntő szerepe volt abban, hogy előbb kivégzett férjét, Rajk Lászlót, majd Nagy Imrét és társait rehabilitálják, újratemessék. Az utóbbit már nem érhette meg. Életrajzírója, Pető Andrea, a CEU docense szerint ő volt az, aki folyamatosan arra figyelmeztette Kádárt, hogy vér tapad a kezéhez.
Töredékes források maradtak fenn csak arról, mit is csináltak Magyarországon 1945 és 1990 között a szovjet belügyi és állambiztonsági tanácsadók. Pontos számukat sem lehet biztosan tudni. Miután leginkább Moszkvának dolgoztak, a magyaroknak pedig csak szóban adtak tanácsokat, aligha derülhet ki utólag, milyen döntésekben játszottak kulcsszerepet a különféle álnevek mögé bújó titokzatos személyek.
65 éve indult el a koholt vádas koncepciós perek főszezonja. 1947. január 5-én a Szabad Nép öles, címoldalas cikkben foglalkozott a „köztársaságellenes összeesküvéssel”, a Magyar Közösség nevű állítólagos földalatti szervezet leleplezésével. A nép ízelítőt kapott a Rákosi-korszakból.
Hiányzó hősök címen negyvenhat 1944 utáni művész, szabadgondolkodó és politikus portréját állítja ki Rajk László. Az alkotót az új alkotmány „dühítette fel”.
„Itt még egy Rajk-per nem lesz!” – mondta állítólag Kádár János Rajk László özvegyének, Rajk Júliának 1974-ben. Azon a találkozón hangzott el ez a jelképerejű mondat, amelyet gróf Andrássy Katinka szervezett meg kettejük között. Számos közéleti-politikai tisztsége mellett Kádár amúgy ifj. Rajk László keresztapja volt.
Miután szívrohamot kapott, majd veseműtétet hajtottak végre rajta, Gorkij 3. számú kórházában, élete 79. évében, 1971. februárban hunyt el népünk nagy vezére, Rákosi Mátyás. Titokban szállították haza hamvait, s titokban temették el, február 16-án. Áldott rossz ember volt, neve örökre bevésődik a magyar történelem szégyentáblájára.
A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.
Holnapután lesz hatvan éve, hogy 1949. október 15-én kivégezték a legnagyobb magyarországi kirakatper fővádlottjait, a kommunista pártban korábban vezető tisztségeket betöltő Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást.
Ügynökmúlt, érettségi-tételbotrány, halált okozó baleset, Kulcsár-ügy, ízetlen viccelődés. A politikai felelősség mérettetett meg a fenti esetekben. A távozó politikusok többsége pártját óvja lemondásával, míg a helyükön maradók következetesen állítják: nem felelősek. Milyen a magyar politikus, ha számadásra kerül a sor?
